„Muzsikusok – a kávéházi cigányzenei kultúra, mint nemzeti örökség”

Az Erdős Kamill munkásságához kapcsolódó „Párhuzamos valóságok” programsorozat harmadik programeleme került megtartásra tegnap délután a Néprajzi Múzeumban. Erdős Kamill ugyan nem kutatta céltudatosan a cigányzenét és a muzsikusokat, azonban terepbejárásai és a magukat romának/cigánynak valló barátai révén megjelent munkásságában, így érintőlegesen a kiállítás tárlatában is.

A magyarországi kávéházi cigányzene repertoárjában megtalálhatók többek között Liszt, Bartók, Kodály alkotásai, a magyar nóták, a magyar népdalok és a tradicionális cigánymuzsika. Ebből következőleg magától érthetőd volt számunkra, hogy  A magyar kultúra napja alkalmából ezúttal a  Schleicher Vera által tartott tematikus tárlatvezetés és az általam vezetett pódiumbeszélgetés fő fókusza a magyarországi kávéházi cigányzene lesz.

A tematikus tárlatvezetés során Schleicher Vera bemutatta Erdős Kamill gyűjtései alapján a különböző identitású és szociokulturális háttérrel rendelkező roma/cigány közösségek zenei kultúráját. Itt fontos kiemelni, hogy miután a kiállítás célja Erdős Kamill munkásságának bemutatása, így a tárlatvezetés nem a kurátorok nézőpontját, szakmai álláspontját mutatta be az adott témakörhöz kapcsolódóan, hanem Erdős Kamill a témával kapcsolatos gyűjtéseit, kutatási eredményeit.

A tárlatvezetés után átsétáltunk a MÉTA térbe, ahol a pódiumbeszélgetésre került sor. A pódiumbeszélgetés a „Párhuzamos valóságok” programsorozatnak az az eleme, ahol a tematikus tárlatvezetést követően  a magyarországi roma/cigány közösségek belső, értelmező nézőpontjai, saját narratívái és az általuk megélt szakmai-, és élettapasztalataik kerülnek artikulálásra meghívott vendégeink közreműködésével. Úgy vélem a szélesebb társadalmi közösség számára bármely nemzeti közösség kultúrájának bemutatása, jelen esetben a roma/cigány közösségek kultúráinak bemutatása és megjelenítése, akkor tud teljes lenni, ha az adott közösség tagjainak, az adott kultúra avatott reprezentánsainak elbeszélései is megjelenítésre kerülnek. Ebből következőleg a beszélgetések alkalmaival a meghívott vendégeink nem kutatóként vagy az adott téma szakértőiként vannak jelen, hanem olyan szereplőkként, akik  az adott közösség tagjaiként a témakörhöz szakmai-, és élettörténetük által kapcsolódnak. Így válik igazán láthatóvá és teljessé a konkrét témakör, amely azáltal segíti a megismerést, hogy a kultúrában élők eltérő nézőpontjai is bemutatásra kerülnek.

A programsorozat részeként a tematikus tárlatvezetések a pódiumbeszélgetések szakmai témafelvezetéseiként (is) működnek azáltal, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan a kiválasztott témára fókuszálva kerül bemutatásra Erdős Kamill munkássága.

A pódiumbeszélgetések meghívott vendégeinek kiválasztása nehéz és felelőségteljes szakmai feladat, amelyben fontos kiválasztási elv a résztvevők szakmai-, és életútjuk különbözősége, hogy ezzel teret adjunk az egymástól eltérő nézőpontok megjelenítésére és ütköztetésére.

A pódiumbeszélgetés meghívott vendégei voltak a nemzetközi szinten elismert és ünnepelt magyar hegedűvirtuóz , Roby Lakatos,  Lisztes Jenő cimbalomművész, aki már egészen fiatalon meghódította a világ legnagyobb színpadait és nem utolsó sorban  Szomora Zsolt cigányprímás, aki előadóművészeti és szakmai/közéleti szerepvállalásával igyekszik megőrizni és tovább örökíteni a magyarországi kávéházi cigányzenét.

A beszélgetés során  elsőként az önelnevezés kérdéskörét jártuk körben, amelynek során megtudhattuk, hogy pl. a cigányprímás, a virtuóz, a világzenész, a művész fogalmakat a beszélgetés résztvevői milyen tartalommal írják körben. A  következő egységben a magyarországi kávéházi cigányzene fénykorának a 60-80 évekbeli időszakát elevenítettük fel, amikor vendégeink gyermekkorukat/fiatalkorukat megélték, hogy ők maguk meséljenek arról az időszakról, amelyet megéltek, megtapasztalhattak. A  következő egységben a magyarországi kávéházi cigányzene hanyatlásáról beszélgettünk, hogy képet kapjunk arról, hogy általában az érintett cigányprímások esetében és a beszélgetésben résztvevők milyen új megélhetési stratégiát alakítottak ki a jelentősen megváltozott helyzetben. A pódiumbeszélgetés zárásaként kiemeltük az egyéni és közösségi törekvéseket, majd röviden reagáltunk arra is, hogy milyen kezdeményezésekre lenne szükség ahhoz, hogy a kávéházi cigányzene, pontosabban, mint zenei irányzat/stílus tovább örökíthetővé váljon a felnövekő zenei tehetségek számára.

A beszélgetés amellett, hogy rendkívül izgalmas, ünnepi és egyben kötetlen volt a roma kultúrák olyan lényegi vonatkozásait érintette, mint az etnicizált fogyasztás, az enkulturáció, a roma/cigány identitás, a megélhetési stratégiák változásai, a tradicionális családi-, és közéleti szerepek.

Ezúton is szívből köszönöm a Dikh Média képviseletében Szabina Borók műsorvezetőnek a Roma Sajtóközpont – Roma Press Center képviseletében Ernő Kadét újságírónak, hogy felületeiken népszerűsítik a programsorozatot.