Mészáros György legújabb könyve egy olyan gondolati és szakmai térbe vezet, amelyhez az Episztémé Egyesületként is számos ponton tudunk kapcsolódni. Egyesületünk elnöke, dr. Gulyás Klára, a hazai könyvbemutatón Nahalka István oktatáskutatóval közösen látta el a szakértői szerepkört, ezzel is képviselve azt a társadalmi szemléletmódot, amely az oktatást komplex, társadalmi kontextusba helyezi.
A könyv olvasása – amelyhez számos beszélgetés és reflexió is társult – számunkra is megerősítette, hogy az iskola nem csupán oktatási tér, hanem társadalmi valóságokat formáló közeg. Éppen ezért jelen bejegyzésünkben nem a tartalmi ismertetésre vállalkozunk, hanem arra, hogy kiemeljünk néhány olyan aspektust, amelyek különösen inspirálóak voltak az egyesület társadalomtudományi és közösségi szemlélete szempontjából.
Miért érdeklődhet egy antropológus – és vele együtt mi, társadalomtudományi szemléletű szervezetként – az iskola világa iránt?
Azért, mert Mészáros könyve messze túlmutat a pedagógia szűkebb értelmezésén: az iskola társadalmi terei, hatalmi struktúrái, rejtett tantervei és közösségformáló ereje olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek relevánsak minden társadalmi érzékenyítéssel foglalkozó szervezet számára.
1. A könyv egyik kiemelkedő jellemzője, hogy alkalmazható tananyagként is a pedagógus- és társadalomtudományi képzések során. Az iskolai narratívák értelmezésén keresztül a hallgatók új nézőpontból szemlélhetik a hétköznapi pedagógiai helyzeteket – egyfajta értelmezési keretet kapnak, amely segíti őket abban, hogy reflektív, érzékeny szakemberekké váljanak.
2. Mészáros módszertani tudatossága, önreflexiója és a pedagógiai etnográfia iránti elkötelezettsége különösen fontos érték számunkra. A szerző nem csupán megfigyel, hanem értő figyelemmel fordul a terep – az iskola – felé, miközben az olvasót is egyre mélyebb gondolati szintekre kíséri.
3. A kötet egyedi vonása, hogy nem áll meg a klasszikus könyvformátumnál – virtuális párbeszédre is hívja az olvasót, amely különösen izgalmas lehet egyesületünk számára is, hiszen elkötelezettek vagyunk az interaktív tanulási és közösségi folyamatok iránt.
4. Végül, de nem utolsó sorban, fontos számunkra az a szociológiai és társadalmi megközelítés, amely nem etnicitás-, hanem osztályalapú keretbe helyezi a vizsgált iskolát. Ugyanakkor a szerző végül mégis visszatér az etnicitás kérdéséhez, és ezzel kapcsolatban egy fontos dilemmát vet fel: vajon miért nem sikeresek a roma identitás megerősítését célzó pedagógiai törekvések akkor, ha azokat középosztálybeli roma szakemberek vezetik?
Dr. Gulyás Klára kutatásai ezzel szemben azt mutatják, hogy a pozitív roma identitás formálásában kulcsszerepe lehet azoknak a foglalkozásoknak, amelyek tudatosan reflektálnak a gyermekek kulturális háttérére, élményeire, és amelyek érzékenyen építkeznek a közösségi tapasztalatokra.
A könyvbemutató során nem volt mód e kérdés mélyebb kifejtésére, és jelen bejegyzés sem vállalkozhat erre. De egyesületként nyitottak vagyunk a további közös gondolkodásra, párbeszédre – akár a szerzővel, akár mindazokkal, akik felelősen gondolkodnak az iskola, az identitás és a társadalmi befogadás kérdésköreiről.
A könyv elérhető az alábbi linken:
